Korszakváltás a parlamentben: Orbán, Kövér, Kósa és több régi fideszes is eltűnik az Országgyűlésből
Történelmi átalakulás zajlik a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójában a választási vereség után. Az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével a kormánypárti szövetség 99 képviselőjének jár le a mandátuma, közülük mindössze 36-an folytatják a következő ciklusban. Olyan, évtizedek óta meghatározó fideszes és KDNP-s politikusok távoznak a parlamentből, akik hosszú időn át a NER politikai arculatát, parlamenti működését és hatalmi struktúráját képviselték. Először fordul elő 1990 óta, hogy Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos sem lesz tagja az Országgyűlésnek. A Fidesz megújulásként próbálja bemutatni a tömeges távozást, de a folyamat inkább egy korszak végét jelzi: a korábban bebetonozottnak hitt politikai szereplők közül sokan most kényszerből, vereség után vagy pártdöntés nyomán hagyják el a parlamentet.
HÍR MEGHALLGATÁSA
A Fidesz-frakció kétharmada lecserélődik
A Fidesz és a KDNP parlamenti csoportja drámaian átalakul. A választás előtti 99 kormánypárti képviselőből csak 36-an folytatják, vagyis a korábbi frakció közel kétharmada eltűnik az Országgyűlésből. Ez nem egyszerű személycsere, hanem politikai földindulás.
A távozók között 46 olyan képviselő van, aki már a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme előtt is parlamenti mandátummal rendelkezett. Ők még emlékezhetnek az ellenzéki létre, de tizenhat év kormányzás után sokak számára egészen más helyzet lenne újra az ellenzéki padsorokban ülni.
Szatmáry Kristóf, aki húsz év után esik ki az Országgyűlésből, egy mondattal érzékeltette ezt a hangulatot: az ellenzéki parlamenti munkáról azt mondta, „egyetlen porcikám sem kívánja”. Valószínűleg nem ő az egyetlen, aki így gondolja a Fidesz soraiban.
Orbán, Kövér és Kósa nélkül alakul meg az új parlament
A legnagyobb szimbolikus változás, hogy 1990 óta először nem lesz tagja az Országgyűlésnek Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos. Ez önmagában korszakhatár.
Orbán Viktor, a leköszönő miniszterelnök azt mondta, most nem a Parlamentben, hanem a „nemzeti oldal újjászervezésében” lesz rá szükség. Ez azt jelzi, hogy Orbán a frontvonalból hátrébb lép, de nem vonul ki teljesen a politikából. Inkább pártszervező, háttérből irányító szerepre készülhet.
Kövér László távozása legalább ennyire szimbolikus. Az elmúlt tizenhat évben házelnökként a parlamenti működés egyik legmeghatározóbb alakja volt, az ellenzéki képviselőkkel szembeni szigorú büntetései miatt pedig a Fidesz-korszak egyik legismertebb intézményi szereplőjévé vált.
Kósa Lajos szintén visszaadta mandátumát, saját indoklása szerint a választási kudarc miatti általános felelősséget érezve. Hármuk távozása azt mutatja, hogy a Fidesz veresége nemcsak kormányváltást, hanem generációs és hatalmi átrendeződést is elindított a párton belül.
Németh Zsolt marad a legrutinosabb fideszes
A rendszerváltás utáni első parlamentből mára alig maradtak a Fidesz-frakcióban. Közülük egyedül Németh Zsolt folytatja, aki a Fidesz kettes számú párttagkönyvének tulajdonosa, és a párton belül régóta az atlantista, külpolitikai vonalat képviseli.
A 62 éves politikus a tizedik ciklusát kezdi meg, ezzel a rendszerváltás utáni magyar parlamentarizmus egyik csúcstartója lesz. Németh Zsolt szerint a Fidesz „normális ellenzéki szerepre” készül, és fel fog lépni azokkal a kormánypárti döntésekkel szemben, amelyek ellentétesek a meggyőződésükkel.
A veterán politikus ugyanakkor elismerte, hogy eljött a komolyabb fiatalítás ideje. Szerinte azonban a fiatalok lendületét és a tapasztalt politikusok iránymutatását együtt kellene használni. Ez a mondat jól mutatja a Fidesz mostani dilemmáját: egyszerre kellene megújulni és megtartani a régi politikai identitást.
Régi nevek tűnnek el: Selmeczi, Lezsák, Latorcai is búcsúzik
A távozók között több olyan politikus van, aki szinte hozzánőtt a parlamenthez. Nyolc ciklus után nem lesz képviselő Selmeczi Gabriella, Latorcai János és Lezsák Sándor sem.
Selmeczi Gabriella hosszú ideig a Fidesz egyik legismertebb parlamenti arca volt. Volt szóvivő, alelnök, tizenkét éve frakcióvezető-helyettes, és az elmúlt években az első sorban ült Kocsis Máté mellett. A választás után azonban ő is lemondott a mandátumáról.
Lezsák Sándor távozása különösen látványos. Az MDF-alapító politikus Kiskunfélegyháza térségében évtizedeken át szinte megkerülhetetlen volt, a Lakitelki Népfőiskola körül komoly intézményi világot épített. Most elveszítette egyéni körzetét, és végül nemcsak alelnöki posztjától, hanem parlamenti mandátumától is búcsúzik. Mandátuma családon belül maradt: lánya, Molnárné Lezsák Anna kapta meg.
Latorcai János, a KDNP 81 éves politikusa szintén nem folytatja, pedig biztos befutó helyen szerepelt. Harminckét évet töltött a parlamentben, 2010 óta alelnök volt. Helyette fia, Latorcai Csaba lesz képviselő, akit a KDNP az Országgyűlés alelnöki posztjára is javasolt.
Rogán Antal és több frontpolitikus is háttérbe vonul
Tizennyolc olyan képviselő távozik, aki már a Fidesz első, 1998-as választási győzelme óta parlamenti szereplő volt. Közéjük tartozik Rogán Antal is, aki 26 évesen, a Fidelitas alelnökeként jutott be először az Országgyűlésbe, és innen építette fel politikai karrierjét.
Rogán távozása különösen érdekes, hiszen az elmúlt években a kormányzati kommunikáció, a propaganda és a politikai kampánygépezet egyik legfontosabb irányítójaként tartották számon. A választási vereség után most ő is háttérbe vonul.
Bánki Erik, a gazdasági bizottság eddigi elnöke szintén hátrébb lép. A Fidesz baranyai erős embere azt írta, 36 év után befejezi a frontpolitikát, de a háttérből tovább dolgozik azért, hogy közösségük egyben maradjon és visszatérhessen a kormányzásba.
A KDNP régi alakjai közül Harrach Péter, Fónagy János és Mátrai Márta parlamenti pályafutása is véget ér. Ezek a távozások együtt azt jelzik, hogy a Fidesz–KDNP parlamenti hátországa a vereség után nem egyszerűen karcsúsodik, hanem történelmi mértékben átrendeződik.
Több egyéni vereség is lezárt hosszú pályákat
Nem mindenki önként távozik. Több régi fideszes képviselő egyszerűen elvesztette az egyéni választókerületét, és listáról sem kapott lehetőséget a folytatásra.
Horváth László, Gyöngyös és térsége eddigi fideszes képviselője, aki kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosként is dolgozott, kikapott a Tisza jelöltjétől. A politikus különös pályaívet járt be: parlamenti karrierjét még az SZDSZ-ben kezdte 1990-ben, majd később a Fideszben folytatta.
Németh Szilárd 24 év után távozik a parlamentből. Ő szintén az SZDSZ világából indult, Csepelen az SZDSZ alapítója volt, később vált a Fidesz egyik legismertebb, harcias kommunikációjú politikusává.
Bencsik János a tatabányai körzetben szenvedett vereséget, de ő listáról mégis folytathatja, és a frakcióvezetésben is szerepet kap. Ez is mutatja, hogy a Fidesz nem minden régi embert enged el: akit fontosnak tartanak a jövőbeli ellenzéki munkában, annak helyet találnak az új frakcióban.
Szijjártó és Lázár marad, de már egészen más szerepben
A régi motorosok közül Szijjártó Péter és Lázár János továbbra is tagja lesz az Országgyűlésnek. Szijjártó 2002-ben, 23 évesen a legfiatalabb képviselőként került be a parlamentbe, és azóta meghatározó alakja lett a Fidesznek. Most sem kérte tőle Orbán Viktor, hogy adja vissza a mandátumát.
Eredetileg Szijjártót jelölték volna az Országgyűlés alelnökének, Magyar Péter azonban jelezte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a „magyar érdekeket eláruló” leköszönő külügyminisztert. Végül a Fidesz Vitályos Esztert delegálja erre a posztra.
Lázár János szintén marad, de csak listáról, és saját közlése szerint egy évre vállalja a parlamenti munkát. Feladata a Fidesz belső megújulásának segítése lesz. Lázár már nyíltan kimondta, hogy nagy vereséget szenvedtek, és szerinte a vezetésnek egyszerre kell távoznia a pozíciókból és maradnia az újjáépítéshez.
A Fidesz megújulásként adja el a kényszerű cserét
Gulyás Gergely, az új Fidesz-frakció vezetője megújulásként beszélt a parlamenti átalakulásról. Kétségtelen, hogy sok új arc érkezik, miközben a régi garnitúra jelentős része távozik.
A kérdés azonban az, hogy ez valódi politikai megújulás-e, vagy inkább a választási vereség után kikényszerített személyi átrendezés. A Fidesznek most egyszerre kell megtartania a még mindig jelentős, többmilliós választói bázisát, feldolgoznia a bukást, újraszerveznie az ellenzéki munkát, és közben elkerülni a belső hatalmi harcokat.
Az biztos, hogy az új parlamentben már nem ugyanaz a Fidesz ül majd, amely az elmúlt tizenhat évben kormányzott. Kevesebb régi nagyágyú, több új arc, kevesebb kormányzati pozíció, több ellenzéki kényszerhelyzet.
Egy politikai korszak látványos vége
Az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülése nemcsak a Tisza-kormány indulását jelzi majd, hanem a Fidesz parlamenti korszakának végét is abban a formában, ahogy azt az elmúlt évtizedekben ismertük.
Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Rogán Antal, Selmeczi Gabriella, Lezsák Sándor, Latorcai János, Németh Szilárd és sok más régi szereplő távozása azt mutatja: a választási vereség nemcsak kormányt váltott, hanem a parlamenti elit jelentős részét is kisöpörte.
A Fidesz számára most kezdődik a legnehezebb feladat: állampárti működés után újra ellenzéki pártként kell politizálnia. A régi nevek távozása lehetőség is lehet a megújulásra, de egyben veszteség is, mert eltűnik az a parlamenti rutin és hatalmi tapasztalat, amelyre a párt hosszú éveken át épített.
A következő ciklus egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Fidesz képes-e valódi ellenzéki erőként újjászervezni magát, vagy a tömeges távozás csak az első jele annak, hogy a korábbi hatalmi rendszer a parlamentben is szétesőben van.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
