Székely János Csíksomlyón: össze kell kapaszkodnunk, hogy újraépítsük a jövőnket
Több százezer zarándok előtt tartott ünnepi szentbeszédet Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a csíksomlyói búcsú pünkösdszombati nagymiséjén. A püspök szerint történelmi feladat áll a magyar közösség előtt: össze kell kapaszkodni, Krisztus kezébe kell kapaszkodni, talpra kell állni, és reménnyel teli szívvel újra kell építeni a jövőt. Üzenete nem a szembenállásról, hanem az egymás iránti felelősségről szólt: mint fogalmazott, a Kárpát-medencében össze van kötve a sorsunk, ezért csak együtt boldogulhatunk, egymás jogait és kultúráját tiszteletben tartva. A csíksomlyói hegynyeregben összegyűlt zarándokok idén is hitből, magyarságból és közösségi reményből kaptak erőt a pünkösdi ünnepen.
Több százezren érkeztek a csíksomlyói búcsúra
Idén is több százezer zarándok gyűlt össze Csíksomlyón, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltár előtt. A pünkösdszombati fogadalmi nagybúcsú a magyarság egyik legfontosabb vallási és nemzeti eseménye, ahová Erdélyből, Magyarországról, a Kárpát-medence számos pontjáról és a világ távolabbi részeiről is érkeztek hívek.
A kegyhely idei mottója Szent Maximus görög teológustól származott: „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.” Ez a gondolat határozta meg az ünnepi szentmise lelkületét is: a zarándoklat nemcsak hagyomány, hanem hitvallás, közösségi újrakezdés és lelki megerősödés.
A tűző napon sokan kalappal, ernyővel védekezve hallgatták végig a szentmisét. Sokan már éjszaka vagy hajnalban elindultak, gyalog, egyházi énekeket énekelve, keresztaljákhoz és szervezett zarándokcsoportokhoz csatlakozva. A csíksomlyói hegynyeregbe vezető út idén is azt üzente: van még közösségi erő, van még hit, és van még összetartozás.
Székely János: a jövőt nem egymás ellenében kell építeni
Az idei ünnepi szónok Székely János szombathelyi megyéspüspök volt, aki szentbeszédében azt hangsúlyozta: történelmi feladat áll a közösség előtt. Mint mondta, össze kell kapaszkodni, Krisztus kezébe kell kapaszkodni, talpra kell állni, és reménnyel teli szívvel újra kell építeni a jövőt.
A püspök külön kiemelte, hogy mindezt nem mások ellenében kell megtenni. A Kárpát-medencében élő népek sorsa össze van kötve, ezért csak egymás jogait, kultúráját és méltóságát tiszteletben tartva lehet boldogulni.
Ez az üzenet különösen erős volt Csíksomlyón, ahol a vallási ünnep mindig túlmutat önmagán. A csíksomlyói búcsú a magyar megmaradás, a közös hit és a nemzeti összetartozás egyik legfontosabb jelképe. Székely János beszéde azonban nem bezárkózásra, hanem felelős együttélésre hívott: hitben erős, de másokat tisztelő közösséget állított példaként.

Erdély hűsége és derűje példát ad az anyaországnak is
Székely János szentbeszédében felidézte első erdélyi emlékeit is, amelyeket még papnövendékként szerzett. Megrendülten beszélt az erdélyi emberek hitéről, magyarságukhoz való ragaszkodásáról, kitartásáról és vendégszeretetéről.
A püspök köszönetet mondott az erdélyieknek azért, hogy sokszor tisztábban látják, mi az igazi érték, mint az anyaországiak. Méltatta azt a talpraesettséget, amellyel a nehézségek között is meg tudnak maradni, és azt a derűt, bölcsességet, egyenességet és hitet, amelyet a történelem viharai sem tudtak elvenni tőlük.
Ez a gondolat az egész csíksomlyói búcsú egyik legfontosabb üzenete volt. A megmaradás nem puszta jelszó, hanem mindennapi hűség: családhoz, hithez, nyelvhez, kultúrához és közösséghez. Székely János szerint ez az erdélyi hűség ma is erőforrás lehet az egész magyar közösség számára.
Márton Áron, Assisi Szent Ferenc és Szűz Mária példáját állította a hívek elé
A szentbeszéd egyik központi motívuma a püspöki pásztorbot volt, amelyet Székely János magával vitt Csíksomlyóra. A botot Márton Áron, Erdély egykori püspökének pásztorbotja mintájára készítette egy gyergyószentmiklósi fafaragó mester. A pásztorbot a csónakban ülő Krisztust ábrázolja, aki lecsendesíti a vihart.
A püspök szerint ma is számos vihar nehezíti az emberiség életét, de az élet csónakjában ott van Krisztus, belé kell kapaszkodni, belőle kell erőt meríteni. E gondolat mentén három példaképet állított a hívek elé: a 130 éve született Márton Áront, a 800 éve elhunyt Assisi Szent Ferencet és a Csíksomlyón különösen tisztelt Szűz Máriát.
Márton Áron kapcsán arról beszélt, hogy az erkölcs nem emberi találmány, hanem a világba teremtett isteni rend része. Arra kérte a híveket, hogy szeressék a teremtett világ rendjét és az erkölcsi rendet, és tanítsák erre a következő nemzedékeket is.
„A szeretet országát nem lehet gyűlölettel építeni”
Assisi Szent Ferenc példáját a szeretet útjaként mutatta fel. Székely János szerint a világnak, és benne a sok szenvedést megélt magyar népnek is, mindennél nagyobb szüksége van erre a szeretetre.
A püspök egyik legerősebb mondata az volt, hogy a hit és a szeretet országát kell felépíteni, de a szeretet országát nem lehet gyűlölettel építeni, ahogyan a jogállamot sem lehet a jog áthágásával építeni. Ez a gondolat egyszerre volt lelki, erkölcsi és közéleti üzenet: valódi megújulás nem születhet bosszúból, gyűlöletből vagy törvénytelenségből.
Székely János ezzel olyan keresztény közéleti mércét állított, amely a jövő építését nem a másik ember legyőzésében, hanem a közös felelősségben és a szeretet rendjében látja. Ez az üzenet különösen erősen hangzott el egy olyan ünnepen, ahol a zarándokok nemcsak önmagukért, hanem családjukért, közösségükért és nemzetükért is imádkoztak.

Külön szólt papokhoz, családokhoz, fiatalokhoz
A szentbeszédben Székely János külön is megszólította a papokat, a házastársakat, az édesapákat, az édesanyákat, a gyermekeket és a fiatalokat. A papoktól azt kérte, hogy legyenek a betegek, idősek, szegények és gyermekek mellett, a plébániák pedig legyenek újra az imádság helyei.
A házastársakat arra buzdította, hogy mondják ki újra házastársi igenjüket. Az édesapákat a családok papjainak, az édesanyákat a családok szívének és a szeretet tűzhelyének nevezte. A gyermekeket arra kérte, hogy tiszteljék és szeressék szüleiket, a fiatalokat és házastársakat pedig arra biztatta, hogy tiszteljék az életet, és adják tovább bőkezűen.
Ez a rész a csíksomlyói búcsú családi és közösségi dimenzióját erősítette. Székely János üzenete szerint a jövő nem elvont politikai vagy társadalmi fogalom, hanem a családokban, plébániákon, közösségekben és nemzedékek közötti kapcsolatokban épül.
„Legyetek ízig-vérig keresztények”
A püspök a szentbeszéd végén arra kérte a zarándokokat, hogy legyenek ízig-vérig keresztények, járjanak a felebaráti szeretet útján, és kapaszkodjanak Krisztusba. Szerinte ha ezt teszik, akkor lesz igazi jövő, megújul az egyház, és kinyílik az emberek szívében az örömvirág.
A szentbeszéd záró gondolata reményteli üzenet volt egy sok kihívással küzdő közösség számára. A csíksomlyói búcsú nemcsak múltidézés, nemcsak hagyományőrzés, hanem lelki indulás is: a zarándokok azért jönnek, hogy megerősödve térjenek vissza családjukhoz, településükre, mindennapi feladataikhoz.
Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány rendfőnöke is erre utalt, amikor azt mondta: a zarándokok azért érkeztek, hogy visszataláljanak belső forrásaikhoz. Mint fogalmazott, hazajöttek, megérkeztek, hogy valójában mindannyian hazataláljanak.
Sulyok Tamás és Áder János is részt vett a búcsún
A csíksomlyói zarándokok között ott volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki a gyergyószárhegyi keresztaljával gyalogolt a hegynyeregbe. A szentmisén részt vett Áder János korábbi köztársasági elnök és felesége, Herczeg Anita is.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek szintén Márton Áront idézte, és a kitartás fontosságára intette a híveket. Arra kérte a zarándokokat, hogy töretlen hittel, bizalommal és a búcsúhoz illő méltósággal ünnepeljenek.
Sulyok Tamás a program szerint pünkösdvasárnap Gyergyószentmiklóson is részt vesz a magyarországi zarándokok jelenlétében tartandó szabadtéri szentmisén.
Csíksomlyó idén is a hit és az összetartozás ünnepe lett
A 2026-os csíksomlyói búcsú üzenete világos volt: a jövőt csak hitből, szeretetből, egymás tiszteletéből és közösségi összefogásból lehet újraépíteni. Székely János szentbeszéde egyszerre szólt a keresztény hitről, a magyar megmaradásról, a Kárpát-medence népeinek közös felelősségéről és arról, hogy a szeretet útját nem lehet gyűlölettel járni.
Csíksomlyó idén is azt mutatta meg, hogy a zarándoklat nem csupán vallási esemény, hanem élő közösségi tapasztalat. A több százezer ember jelenléte, a keresztalják vonulása, az énekek, az imádság és a közös csend mind arról tanúskodtak: van még erő a hitben, van még tartás a közösségben, és van még remény a jövőben.
A legfontosabb üzenet talán éppen az volt, amit Székely János a zarándokok elé állított: össze kell kapaszkodni, Krisztus kezébe kell kapaszkodni, és nem egymás ellenében, hanem együtt kell újraépíteni a jövőt.
Fotó: MTI / Veres Nándor / Kátai Edit
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







