Vízhiány sújtja a gazdálkodást Magyarországon – kritikus a helyzet
Vízhiány Magyarországon, aszályos mezőgazdaság: az elmúlt hetekben Magyarország nagy részén nagyfokú aszály fenyegeti a termést és a vidéki közösségeket.
A HungaroMet jelentése szerint Magyarország 80%-án tapasztalható jelentős mezőgazdasági aszály. A Június csapadékösszege mindössze a szokásos 17%-a volt – ez a legszárazabb június volt 1901 óta.
A HungaroMet azt is kiemelte, hogy az elmúlt 30 napban a csapadékhiány 20–60 mm-rel maradt el az átlagtól, a 90 napos deficit pedig 50–100 mm körüli: ez a talaj felső 1 méteres rétegében 100–110 mm hiányt jelent (kiemelten érintve a kukorica és napraforgó vetést). A felső 50 cm-es talajréteg kritikus szárazságban van az ország túlnyomó részén, különösen az Alföldön.
Gazdálkodói helyzet a Homokhátságon
Közép-Magyarországon, főként a Duna–Tisza közén fekvő Homokhátság régióban a termelők már fontolgatják, hogy elhagyják földjeiket. A talaj kritikus szárazsága miatt a kukorica, gabona és napraforgó termésátlaga jelentősen csökkent, a föld geotermikus szinten sem bírja a vízhiányt írja a Reuters is.
Méretes gazdasági és agrárkártérítések
Az Agrárminisztérium válaszul májusban elindította az Aszályvédelmi Operatív Törzset, és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet. A büdzsé 8,1 milliárd forintot átvállal a gazdák idei vízdíjából, további 10,2 milliárd forint pedig beruházásokat támogat vízmegtartó projektek formájában.
Továbbá több mint 168 milliárd forintot fordítottak 1300 termelői vízgazdálkodási projektre, és a támogatásokkal 32 000 hektárral nőtt az öntözött terület Magyarországon.
Bár ezek az intézkedések enyhíteni igyekeznek a válságot, Orbán Viktor is elismerte: az állami beavatkozások csak mérsékelni tudják, nem szüntetik meg az okozott károkat.
A folyók alacsony szintje: gazdasági és logisztikai károk
A Duna vízszintje rekordalacsonyan volt júliusban: a hajóforgalom kapacitása mindössze 30–40%-ra esett vissza. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi hajók átlagosan több mint fele rakományát otthagyják, ami akár 100% feletti szállítási pótdíjakhoz vezethet.
Az alacsony vízállás nem csak a mezőgazdaságot sújtja — a folyók vizét öntözési célokra használó gazdák egyre kevésbé tudják felhasználni, ami tovább rontja a terméskilátásokat.
Piaci hatások és termésprognózis
A 2022-es aszály Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint (körülbelül 2,86 milliárd USD) agrárkárt okozott, a GDP‑bővülésből közel 1,6 százalékpontot vont ki a mezőgazdaság hozamainak visszaesése miatt.
2025-ben hasonló forgatókönyv valószínű: egyes elemzők szerint akár hasonló volumenű veszteség is bekövetkezhet, ha nem javul a csapadékeloszlás és nem növekszik az öntözött terület aránya. Ezen eshetőséget a portflio.hu is taglalta.
Magyarország az öntözött területek tekintetében rendkívül alulhasználja adottságait. A Nemzeti Adattár szerint csupán körülbelül 2 060 km² terület öntözött (ez alig több mint 2% a művelés alatt álló földi területből), miközben az Alföld adottságai lehetővé tennék ennek drasztikus növelését.
Hubai Imre államtitkár szerint az öntözés és víztározás kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége szempontjából. Ugyanakkor az agrárszektor már évek óta nem tudta hasznosítani a lehetőségeket – a modern vízgazdálkodási technológiákat alig használják.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!