Bayer Zsolt megmagyarázta, miért voltak olyan sokan a Pride-on
A kormánypárti publicista szerint nemcsak hazai, hanem nemzetközi támogatás is áll a rendezvény mögött
Bayer Zsolt kormánypárti publicista a Budapest Pride felvonulás másnapján közösségi oldalán fejtette ki véleményét a tömeges részvétel okairól. Szerinte nem pusztán a hazai LMBTQ+ közösség mozgósította az embereket, hanem a teljes ellenzék és a nemzetközi politikai háttér is szerepet játszott abban, hogy ilyen sokan vettek részt az eseményen. Megemlítette Ursula von der Leyent, Greta Thunberget és Daniel Freundot is, akik szerinte szimbolikusan vagy ténylegesen képviselik azt a politikai nyomást, amelynek hatására a budapesti Pride egyre nagyobb nyilvánosságot és támogatást kap.
Bayer Zsolt szerint nem a véletlen műve volt a hatalmas részvétel
Bayer Zsolt legfrissebb publicisztikájában megmagyarázta, miért voltak olyan sokan a Pride-on, és világossá tette, hogy meglátása szerint a jelenség mögött szervezett politikai akció áll. A kormánypárti véleményformáló úgy fogalmazott, hogy a Budapest Pride idén „egyesült a teljes hazai ellenzékkel”, és nem csupán belpolitikai demonstrációvá, hanem nemzetközi politikai eseménnyé vált.
A felvonulás több mint százezer résztvevőjét Bayer szerint nem csak a hazai aktivisták toborozták. A publicista úgy véli, hogy Brüsszel, illetve személyesen Ursula von der Leyen is parancsot adott arra, hogy a rendezvény mindenáron megvalósuljon. Bayer írásában kemény szavakkal bírálta a politikai támogatók mellett a felvonulók egy részének megjelenését és viselkedését is.

Nemzetközi szereplők a célkeresztben
A Pride résztvevői között Bayer Zsolt szerint számos nemzetközi „brigád” is megjelent, akik szerinte a brüsszeli elit támogatását élvezik. Kiemelte Greta Thunberget, „Grétácskának” nevezve, és Daniel Freund német EP-képviselőt, akit egyszerűen „nem normálisnak” titulált. Bayer ezen keresztül igyekezett érzékeltetni, hogy az esemény már nem csupán kulturális vagy közösségi rendezvény, hanem egyfajta politikai nyomásgyakorlás eszköze lett Magyarország ellen.
Sajátos módon vont párhuzamot a szovjet kommunista időszak és a jelenkor liberális ideológiái között. Mint írta: „Hajdan az volt a jelszó, hogy Szovjethatalom plusz villamosítás egyenlő kommunizmus, ma pedig az, hogy Pride plusz pucér férfiak az utcán egyenlő szabadság és demokrácia.”
Kritikus hangvétel, erősen támadó retorika
A publicista élesen fogalmazott a felvonuláson látott jelenségekkel kapcsolatban is. Azt írta: „Nem hiányozhattak az undorító alakok, a meztelen hátsók, a leírhatatlan külsejű, nem is tudom, micsodák, a játszótéren maszturbálók. Most aztán tényleg egyesültek a világ deviánsai.” Ezzel a kijelentéssel nem csupán az esemény stílusát, hanem annak egész legitimitását vonta kétségbe.
Bayer Zsolt úgy látja, hogy az ellenzék brüsszeli utasításra szervezte meg a rendezvényt, és ugyanezt tenné más kérdésekben is, ha politikai előnyt remélne tőle. Szerinte ilyen lenne például a határkerítés lebontása, amit ugyancsak szerinte parancsra hajtanának végre.

A hatalom és a közbeszéd alakítása
Nem először fordul elő, hogy Bayer Zsolt megmagyarázza, miért voltak olyan sokan a Pride-on vagy más hasonló eseményen. A kormányoldalhoz köthető véleményformálók gyakran alkalmazzák azt a kommunikációs stratégiát, amely a tömeges részvételt nem a társadalmi változások, hanem a háttérhatalmak és külső nyomás számlájára írja.
Ez a megközelítés része annak a retorikai küzdelemnek, amely a magyar közéletet évek óta jellemzi. A Pride kapcsán elhangzott bírálatok nemcsak az LMBTQ+ közösséget célozzák, hanem egyúttal az ellenzék és az európai uniós intézmények kritikájává is válnak.

A hivatalos álláspont és a társadalmi valóság ellentéte
A Budapest Büszkeség felvonulása évről évre nagyobb figyelmet kap. Az idei évben a fővárosi önkormányzat szervezésében megvalósult esemény tiltó határozat ellenére is lezajlott, rendőrségi intézkedés nélkül. A felvonulók száma elérte a százezres nagyságrendet, ami azt mutatja, hogy egyre többen vállalják fel a közösség iránti szolidaritást – függetlenül attól, hogy valaki az érintett csoport tagja-e vagy sem.
Bayer Zsolt ehhez képest egy teljesen más narratívát képvisel, amely a résztvevőket „deviánsoknak”, a szervezőket „parancsot teljesítőknek”, a nemzetközi támogatást pedig „Brüsszel nyomásgyakorlásának” tekinti.
A véleménynyilvánítás határai és felelőssége
Miközben a közéleti szereplők természetesen élhetnek véleménynyilvánítási jogukkal, az olyan kijelentések, amelyek emberek csoportjait megbélyegzik, kérdéseket vetnek fel a társadalmi felelősségről is. Bayer Zsolt mostani megnyilatkozása újra aláhúzza azt a szakadékot, amely a konzervatív és liberális világlátás között húzódik Magyarországon.
Bár Bayer Zsolt megmagyarázta, miért voltak olyan sokan a Pride-on, az általa felrajzolt magyarázat sokak számára nem a realitást, hanem inkább egy jól körülhatárolható politikai narratívát tükröz. Az esemény valós társadalmi jelentőségéről és az ott résztvevők szándékairól ennél árnyaltabb képet adhat egy nyitottabb és empatikusabb társadalmi párbeszéd.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!