Bátonyterenye költségvetésében kódolva vannak az elbocsátások
Bátonyterenye képviselő-testülete megoldotta a kötelező feladatot: a március 15-i határidőre megszületett a város 2025. évi költségvetése. Az egyhangúlag elfogadott büdzsé megfelel a törvényi kívánalmaknak: „papíron” egyensúlyban vannak benne a bevételek és a kiadások, így a város nem esik el az állami normatíváktól. Leginkább ez utóbbi írható az idei pénzügyi tervezet javára, ebben – függetlenül attól, hogy ki melyik „oldalhoz” tartozik – mindenki egyetértett, aki a csütörtöki ülésen ott ült a tárgyalóasztalnál. Több olyan tétel is szerepel ugyanis benne, ami – idézzük – „bizonytalan, mint a kutya vacsorája”. Abban sem volt különösebb vita, hogy súlyos, húsba vágó intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy a csődközeli helyzetbe került önkormányzat megőrizhesse a működőképességét. A testületi többség nyomására néhány ilyenről már döntés is született: gyakorlatilag útilaput kötöttek a polgármesteri tanácsadók talpára, de „megnyirbálták” a hivatal, a szociális központ és a művelődési ház számára tervezett forráskeretet is, ami további elbocsátásokhoz vezethet. És ez még csak a kezdet…
„Minden egyes nappal közelebb kerülünk a csődbiztoshoz”
Orosz István polgármester néhány napja arról beszélt, 1-1,5 milliárd forint közötti összegre lenne szükség Bátonyterenye stabil és biztonságos működéséhez, és kormányzati segítség nélkül a város önmagában nem fog elbírni a csődközeli helyzettel.
Egyet értett ezzel Nagy-Majdon József is – aki előtte a kormánypártok színeiben 14 éven keresztül irányította első számú vezetőként a nagyjából 11 ezer lelket számláló kelet-nógrádi települést –, elismerve, hogy ő már tavaly márciusban kérte a kabinet segítségét. Szerinte azonban csak „szórványosan” számíthatnak a kormány támogatására és nem tartja valószínűnek, hogy egyetlen „huszárvágással” rendbe teszik majd a város anyagi helyzetét.
„Bátonyterenye ezer sebből vérzik. Ha nem hozunk meg azonnal fájdalmas döntéseket, el fogjuk veszíteni az irányítást a helyzet felett. Minden egyes nappal közelebb kerülünk a csődbiztoshoz”
– szögezte le Nagy-Majdon, aki módosító javaslatokat is megfogalmazott a költségvetési tervezethez.
Javasolta, hogy húzzák ki belőle a két polgármesteri tanácsadóra vonatkozó sort, továbbá csökkentsék a hivatalra, a szociális központra és a művelődési házra szánt forráskeretet.
A bátonyterenyei testületben ellenzéki szerepet betöltő, ám többségben lévő Fidesz-KDNP képviselője arról is beszélt, hogy három fő céllal érkeztek az ülésre:
- Legyen egy „valamennyire tartható” költségvetés, hogy a város ne essen el az állami normatíváktól.
- Tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, mentesítsék az építményadó fizetési kötelezettsége alól a lakosságot és a cégeket.
- Töviről hegyire világítsák át az önkormányzat és intézményei, cégei gazdálkodását, továbbá készüljön intézkedési terv. A csődközeli helyzet rendezése érdekében a kormánypárti képviselők nem zárkóznak el semmi elől, legyen szó például akár adóemelésről, akár új adónemek bevezetéséről, vagy akár intézmények összevonásáról.
Veszélyben van a város napi működése
Az építményadó ügyében annyi engedményt tett a Fidesz-KDNP, hogy – legalábbis egyelőre – csak a lakosság kap mentességet, miután a fél éve hivatalba lépett, a Mátravölgye SC támogatásával megválasztott független polgármester, Orosz István arról beszélt: sorjáznak az asztalán a kikapcsolási értesítők, több utolsó pillanatos határidejű fizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak, amelynek a számlájára többen már inkasszót is kértek. Ráadásul a fizetésekkel is gondok vannak, azon dolgozóik után sem tudtak járulékot fizetni, akik ha késve is, de megkapták a járandóságukat.
„Akkor, ahogy a polgármester úr szavaiból kivettem, alapvetően a város napi működése van veszélyben…”
– jegyezte meg erre Nagy-Majdon József, akinek a kijelentését Orosz István megerősítette.
Nagy-Majdon ekkor arról beszélt, önhibáján kívül került ilyen helyzetbe az önkormányzat, hiszen nem arról van szó, hogy extra kiadásaik lettek volna, hanem az állami és az egyéb normatíva csökkent jelentősen, a helyi adóbevételekkel párhuzamosan. Eközben a bértömeg folyamatosan emelkedett, és a szolidaritási adó is sújtja az önkormányzatot.
Utóbbi ugyan visszapályázható, de ha meg is nyerik az összeget, akkor sem fordíthatják arra a területre, ahonnan elvonták és ahol most igazán nagy szükség lenne a pénzre, vagyis a működésre, hanem kizárólag fejlesztésre költhetik el. Ezt „ördögi csapdának” nevezte a fideszes politikus.
Nagy-Majdon József szerint az imént említett kettős negatív hatás azt jelentette és jelenti, hogy ahogy a tavalyi, úgy az idei évben is egy jelentős adósságállomány keletkezik. Számításai szerint ez nagyjából kétmillió forinttal növekszik naponta, beleértve a szombatot és a vasárnapot is. Ez azonban nem a városvezetők hibájából ered, hiszen ők csak szinten tartották, tartják a rendszert.
Így teremtenének pénzt a képviselők
A költségvetési helyzet javítása érdekében számos felvetést megfogalmaztak a képviselők. Ezek zöme nem módosító indítvány formájában született meg, így dönteni sem döntöttek róluk – de arra mindenképpen utalhatnak, hogy a folytatásban milyen irányba indulhatnak el a folyamatok…
Orosz Tamás javaslata képezte a kivételt – erről szavaztak is, lásd alább! –, a Mátravölgye SC képviselője azt szorgalmazta, hogy „a testület kezdje magán a spórolást”, a képviselők és a külsős bizottsági tagok mondjanak le a tiszteletdíjukról a város javára.
Frakciótársa, Nagy Lajosné a városi ingatlanok, önkormányzati lakások eladásából teremtene pénzt. Szerinte ugyanis a bevételi oldalt kell erősíteni és nem a kiadásit csökkenteni, hiszen utóbbi a szolgáltatások színvonalának visszaesésével járna.
Nagy-Majdon József szerint ez csak tüneti kezelése lenne a problémának, ami később újratermelné magát. Ráadásul az ingatlanvagyon jelentős része jelzáloggal terhelt. Ő például abban látná a megoldást, ha az önkormányzati lakásokat piaci-, nem pedig szociális alapon adnák ki.
A Fidesz-KDNP képviselője, Molnár Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanuszodánál 60 millió forint a veszteség és még 10 milliót kellene rákölteni, arról nem beszélve, hogy a működtetés forrását is meg kellene találni. Ha fájdalmas is lenne egy ilyen lépés, de legalábbis ideiglenesen be kellene zárni a létesítményt.
Az ugyancsak kormánypárti Mikuska Józsefné szerint a személyi állomány csökkentése később még visszafordítható folyamat, az ingatlanvagyon esetlegesen eladott elemei viszont már nem szerezhetők vissza.
Tanácsadók nélkül, csökkentett hivatali létszámmal kell irányítani a várost az új polgármesternek
„Hadd köszönjem meg önöknek, hogy ennyire bíznak a képességeimben és biztosak abban, hogy tanácsadók nélkül, sokkal kisebb hivatali létszám mellett is tudom a lakosság által elvárt színvonalon vezetni a várost!”
– reagált ironikusan a Fidesz-KDNP javaslataira Orosz István.
A hat hónapja beiktatott, korábban rendőrnyomozóként dolgozó polgármester arra emlékeztetett: elődje is tanácsadók segítségével és a mostanihoz hasonló hivatali létszámmal látta el feladatát.
A városvezető – aki ezúttal sem „kapott” alpolgármestert, hiszen erre vonatkozó javaslatait még az ülés elején leszavazta a testületi többség – később valamivel keményebb hangnemre váltott:
„Ha megfosztanak engem a tanácsadóktól és az elfogadható méretű hivatali apparátustól – ahogy egyébként már számtalan más lehetőségtől is megfosztottak –, hát, nem lesz egyszerű a feladatom…
Babjákné Bocsok Anna jegyző arról beszélt, biztos, hogy a munka rovására fog menni, ha lecsökkentik a polgármesteri hivatal jelenleg is kritikus – 49 fős – létszámát. Munkatársai már most is megfeszített körülmények között dolgoznak, rendszeres probléma, hogy nem megoldható a helyettesítés, a kollégái pedig gyakran nem tudnak elmenni szabadságra, annyi a teendő.
„Emberek, sorsok vannak a számok mögött”
Orosz István egyébként elfogadta az ellenzéki javaslatok mögött álló racionális gazdasági szempontokat, de arra figyelmeztetett:
„A számok mögött emberek, sorsok vannak. Szerintem itt, a testületben egyikünk sem ért a szociális ágazathoz, az ott dolgozók munkája azonban kimagaslóan fontos ebben a városban. Aki ismeri az itt élők habitusát, az tudja, milyen reakciókat fog kiváltani, ha bármiféle visszalépés következik be”.
A polgármester kitért a tanuszodára is, amelynek a fenntartása gazdaságtalan ugyan, de fontos lehetőséget biztosít a helyi és a környékbeli gyerekeknek, sportolók is készülnek ott, emellett majd’ egy tucatnyi embernek ad munkát. Ha bezárják, drasztikus visszaesés következik be a város szolgáltatásainak színvonalában és „megkezdődik a zuhanórepülés”.
Orosz István azt javasolta a testületnek, hogy változatlan formában fogadja el a beterjesztett költségvetést, döntsön egy intézkedési terv létrehozásáról, a következő napokban pedig folyamatosan egyeztessenek a képviselők a további lépésekről. A jövő hétre, március 20-ra tervezett rendkívüli ülésen pedig visszatérnek a részletekre.
„Vagy mi teszünk rendet, vagy megteszi helyettünk valaki más”
„A munkabérek és egyéb kifizetések 220 millió forintos tételt jelentenek havi szinten, miközben a tervezett adóbevétel 290 millió forint. Ha megfogjuk az adósságállományt, ha megnyirbáljuk a kiadásokat, ha a kormány azt látja, hogy „kifiléztük”, „kicsontoztuk” a költségvetést, mi mindent megtettünk és kimerítettük a lehetőségeinket, akkor sokkal nagyobb eséllyel kaphatunk segítséget a működéshez. Bármelyik ujjunkba is harapunk bele, az fájni fog. Ám sürgősen el kell kezdeni azon gondolkodni, azon dolgozni, hogyan tudjuk racionalizálni a hivatali- és az intézményrendszert”
– fejtette ki Nagy-Majdon József.
„Előbb-utóbb eljutunk oda, hogy csődbiztos jön a városba. És ő is a létszám minimalizálásával fog kezdeni…”
– jegyezte meg Mikuska Józsefné.
A Bátonyterenyei Polgárokért Egyesület által delegált Várszegi István szerint a testület két dolog közül választhat: vagy mind a tizenketten felvállalják a kényelmetlen, fájdalmas döntéseket és „nekiállnak rendet tenni”, vagy jön valaki, aki megteszi ezt helyettük. Eldönthetik, hogy saját kezűleg csinálják, vagy ráhagyják másra, aki kevésbé ismeri a helyi viszonyokat és alighanem kevésbé is viseli a szívén azokat.
Önmagán nem spórol a testület
A költségvetés elfogadása előtt az ahhoz érkezett módosító javaslatokról döntött a testület.
Orosz Tamás javaslatát, hogy a képviselők és a külsős bizottsági tagok mondjanak le a tiszteletdíjukról – ami 37 millió forintot szabadított volna fel – 5 igen és 3 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett utasították el.
Orosz István polgármester az önkormányzati intézményrendszeren belüli bérfeszültségeket vizsgáltatta volna meg – szerinte vannak, akik jóval többet keresnek, mint mások, máshol ugyanabban a munkakörben –, a különbségek csökkentésével ugyanis akár 48 millió forintot is meg lehetne takarítani. Ez a felvetés 6 igen szavazat és 6 tartózkodás mellett „vérzett el”.
Teljes körű egyetértés fogadta ugyanakkor a fideszes Letovai Zoltán javaslatát, igaz, az „csak” a költségvetés kozmetikázását, egyensúlyi helyzetének megteremtését szolgálta. Ennek értelmében az eredetileg tervezett 500 millió helyett 650 millió forinttal szerepel a kisterenyei szeméttelep értékesítése a bevételi oldalon.
Nagy-Majdon József javaslatait – vagyis hogy kihúzzák a költségvetésből a két tanácsadóra vonatkozó sort, a szociális központnak szánt keretből 30 millió forintot vonnak le, a polgármesteri hivataltól és a művelődési központtól pedig 35-35 milliót – 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Elvégezték a kötelező feladatot: elfogadták a költségvetést
Magát a költségvetést egyhangúlag, 12 igen vokssal fogadta el a testület.
Általános volt azonban a vélemény, hogy nem áll erős lábakon ez a büdzsé, vannak benne olyan elemek, amelyek – idézzük – „bizonytalanok, mint a kutya vacsorája”. Ám – ahogy az szintén elhangzott – még egy rossz pénzügyi tervezet is jobb a semminél, hiszen így legalább az állami normatívát megkapja a város.
A kötelező feladatot tehát elvégezték a bátonyterenyei képviselők, ám bőven vár még rájuk teendő, elsőként egy olyan intézkedési terv elkészítése, amely borítékolhatóan tele lesz fájdalmas, húsba vágó döntésekkel, akár a lakosságot érintően is.
Folytatás a március 20-ra tervezett rendkívüli testületi ülésen…
Schveiczer Krisztián
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITT tehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
A Magyar News Online hisz a sajtószabadság erejében, és büszkén képviseli a korrekt tájékoztatás iránti elkötelezettséget. Csatlakozzon Ön is az olvasók közösségéhez!
A bejegyzés forrása: nograd24.online
Érdekesnek találtad? Oszd meg!