Kormányszóvivők: az agrárkamara, a Klebelsberg Központ és a magántőkealapok felülvizsgálatáról is döntött a kormány
Több, évek óta vitatott állami és közpénzügyi terület felülvizsgálatáról döntött a kormány keddi ülésén – jelentették be a kormányszóvivők szerdai sajtótájékoztatójukon. A kabinet napirendre vette az agrárkamara és a Klebelsberg Központ működésének átvilágítását, a magántőkealapok átláthatóságának erősítését és tulajdonosaik azonosítását, valamint a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát is. A döntések egyszerre érintik az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést, a diplomataútlevelek rendszerét, az azbesztszennyezés kezelését és a hétvégi budapesti Bajnokok Ligája-döntő biztosítását. A kormányzati üzenet világos: több olyan intézményt és rendszert is átvilágítanak, amely az elmúlt években komoly társadalmi, szakmai vagy politikai vitákat váltott ki.
Felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését
Magyar Éva kormányszóvivő közölte: a kormányülésen Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül a Klebelsberg Központ irányító szerepét, a tankerületi központok működését, valamint a tankerületi igazgatók kinevezési és gazdálkodási gyakorlatát.
A döntés hátterében az áll, hogy a kormány szerint a 2010 után kialakított túlzott központosítás az oktatásban nem megoldotta, hanem tovább fokozta a problémákat. A vizsgálatnak ezért ki kell terjednie arra, hogyan oszlanak meg a fenntartói, munkáltatói és pénzügyi jogkörök, hogyan működnek a szerződéskötési gyakorlatok, milyen a belső ellenőrzési rendszer, és a tankerületi döntések mennyiben segítették vagy akadályozták az iskolák mindennapi működését.
A cél az iskolák finanszírozásának kiszámíthatóbbá tétele és az intézményi autonómia erősítése. Ez az oktatási rendszer egyik legfontosabb kérdése lehet a következő időszakban, hiszen az elmúlt években pedagógusok, szülők és intézményvezetők is sokszor bírálták a tankerületi működést, a lassú döntéshozatalt és az iskolák mozgásterének szűkülését.
Nyilvánosságra hoznák a kórházi fertőzési adatokat
Köböl Anita kormányszóvivő bejelentette: a kormány döntött a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozataláról. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 30-ig kapott felkérést egy monitoringrendszer kidolgozására, amelynek alapján szeptember 1-jére lehetővé kell tenni a fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát.
A szóvivő szerint Magyarországon a hivatalos adatok és a nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a kórházi fertőzések problémája évek óta súlyos. A kormány érzékeli, hogy a hazai adatok és a nemzetközi adatok között jelentős eltérés van, ami alapján feltételezhető, hogy a valós esetszám jóval magasabb lehet annál, mint amiről eddig hivatalosan tudni lehetett.
Ez az intézkedés komoly fordulat lehet az egészségügyi átláthatóságban. Ha a fertőzési adatok valóban nyilvánossá válnak, a betegek és hozzátartozók pontosabb képet kaphatnak az intézmények helyzetéről, a kórházak pedig nagyobb nyomás alá kerülhetnek a fertőzésmegelőzési szabályok betartásában.
A betegjogok erősítéséről is koncepció készül
A kormány az egészségügyi minisztert arra is felkérte, hogy június végéig dolgozza ki a betegjogok erősítésére irányuló részletes koncepciót. Köböl Anita szerint a kormány áttekintette a betegjogok érvényesülésének helyzetét, és arra jutott, hogy bár ezek a jogok Magyarországon papíron léteznek, a gyakorlatban sokszor másként érvényesülnek.
A szóvivő hangsúlyozta: a betegeknek joguk van az érthető tájékoztatáshoz, a méltósághoz, az önrendelkezéshez, adataik védelméhez és ahhoz, hogy ne egyedül álljanak szemben egy nagy intézményrendszerrel.
A cél az, hogy a beteg ne kiszolgáltatott szereplőként jelenjen meg az egészségügyi ellátásban, hanem valódi segítséget kapjon. Ez nem pusztán panaszügyintézést jelentene, hanem olyan rendszert, amely a beteg oldalán áll, érthetően kommunikál és tényleges jogérvényesítést biztosít.
Az azbesztügyben is elindult az osztrák–magyar bizottság
Köböl Anita arról is beszélt, hogy az azbesztszennyezés ügyében felállt az osztrák–magyar tárcaközi bizottság. A kormányhivatalok jelenleg azt vizsgálják, hogy a lakosság által bevitt kőzetminták mekkora szennyeződést mutatnak.
A kormány célja, hogy mihamarabb megkezdődjön a lakosság egészségügyi monitoringja. A szóvivő szerint a lakosság a tudastar.kszgysz.hu oldalon tájékozódhat a szennyezésről és arról, hol tartanak a vizsgálatok.
A kormány megerősítette, hogy az ügyben a „szennyező fizet” elvet fogja érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a kármentesítés költségeit nem a magyar emberekre, nem az önkormányzatokra és nem a költségvetésre akarják terhelni, hanem azokra, akik felelősek lehetnek a szennyezett anyag Magyarországra kerüléséért és felhasználásáért.
Több száz diplomataútlevelet vonnának vissza
Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: Orbán Anita külügyminiszter összesen 943, nem alanyi jogon és nem automatikusan járó diplomata- és szolgálati útlevél visszavonását javasolja.
A kormány korábban arra kérte fel a külügyminisztert, hogy tekintse át a nem automatikusan járó diplomataútleveleket. Az áttekintés során 1322 ilyen útlevelet vizsgáltak meg: 1131 diplomataútlevelet és 191 szolgálati útlevelet. Ezek közül 776 diplomataútlevél és 167 szolgálati útlevél visszavonását javasolták.
A kormányszóvivő jelezte, hogy Görög Márta igazságügyi miniszter azt is vizsgálja, a személyiségi jogi szabályok betartása mellett milyen széles körben lehet nyilvánosságra hozni, kik kaptak ilyen útlevelet.
Ez a döntés az állami privilégiumok felülvizsgálatának egyik látványos eleme lehet. A diplomataútlevél nem státuszszimbólum, hanem hivatalos feladatellátáshoz kötődő okmány, ezért a kormány most azt vizsgálja, kik kaptak ilyet valódi indok nélkül.
A kelenföldi mozdonytűz után soron kívüli vizsgálat indult
Magyar Éva kormányszóvivő elmondta: a MÁV vezetésével egyeztetve Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter soron kívüli vizsgálatot rendelt el a vasárnapi kelenföldi mozdonytűz ügyében.
A vizsgálat nemcsak a konkrét tűzesetre terjed ki, hanem azokra a hasonló típusú mozdonyokra is, amelyeket még Lázár János volt miniszter idején vásároltak. A kormány szerint az eset rávilágított arra is, hogy válsághelyzetben javítani kell a MÁV és a Budapesti Közlekedési Központ együttműködését.
Azonnali lépések történtek azért, hogy hasonló helyzetekben a BKK-t hatékonyabban be lehessen vonni a pótlóbuszrendszerbe. A MÁV emellett dolgozik az utastájékoztatási rendszer megújításán is, amelyet a közlekedési miniszter rövid távú feladatként jelölt meg a társaság számára.
Budapest készen áll a Bajnokok Ligája döntőjére, de fennakadások lehetnek
Szondi Vanda a szombati Bajnokok Ligája-döntőről is beszélt. A kormányszóvivő szerint Budapest teljesen felkészülve várja a sporteseményt, de a rendkívüli terhelés miatt kisebb fennakadások előfordulhatnak, különösen a repülőtéri közlekedésben.
Aki ezekben a napokban Budapestről repülővel indul, annak azt javasolják, hogy legalább három órával korábban menjen ki a repülőtérre. A kormány a megnövekedett forgalom miatt megnyitotta a Ferihegy 1-es terminált, a BKV pedig sűríti járatait.
A PSG szurkolóit az MTK Sportparkba, az Arsenal drukkereit pedig a Városligetben kialakított szurkolói faluba várják. Emellett a Hősök terén is lesznek programok. A belügyminiszter, valamint a közlekedési és beruházási miniszter folyamatosan egyeztet a szervezőkkel.
Átláthatóbb magántőkealapokat ígér a kormány
A kormányszóvivők közlése szerint a kabinet a magántőkealapok átláthatóságáról és tulajdonosaik azonosításáról is döntött. Ez az egyik legfontosabb közpénzügyi és gazdasági kérdés lehet a következő időszakban, hiszen a magántőkealapok az elmúlt években gyakran jelentek meg olyan konstrukcióként, amelyben nehezen követhető, kik állnak egy-egy vagyon vagy cégcsoport mögött.
A tulajdonosi háttér azonosítása azért fontos, mert a közpénzekkel, állami megrendelésekkel, stratégiai vállalatokkal és nagy értékű vagyonelemekkel kapcsolatos ügyekben a nyilvánosságnak joga van tudni, kik a tényleges haszonhúzók.
Ha a kormány valóban erősíti a magántőkealapok átláthatóságát, az az elmúlt évek egyik legfontosabb korrupcióellenes lépése lehet. A részletszabályok azonban még döntőek lesznek: nem elég az átláthatóságot kimondani, olyan rendszert kell kialakítani, amely ténylegesen megakadályozza a vagyonok elrejtését.
Az agrárkamara felülvizsgálata is napirendre került
A kormány az agrárkamara felülvizsgálatáról is döntött. Ez különösen fontos lehet a magyar gazdák szempontjából, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését az elmúlt években többen bírálták, részben a kötelező tagság, részben a gazdák érdekképviseletének hatékonysága miatt.
Az agrárium ma több egyszerre jelentkező kihívással néz szembe: az aszály, az ukrán import, az élelmiszerárak, a támogatási rendszer, a vidéki gazdaságok helyzete és a vízgazdálkodás mind komoly kormányzati figyelmet igényel.
Az agrárkamara felülvizsgálata ezért nem pusztán intézményi kérdés. Arról is szólhat, hogy a gazdák valóban olyan érdekképviseletet kapnak-e, amely a mindennapi problémáikat képviseli, vagy egy túlzottan központosított, politikailag beágyazott rendszer működött eddig.
Több fronton indult el az állami rendszerek átvilágítása
A szerdai kormányszóvivői tájékoztató alapján a kormány több fronton egyszerre indít vagy folytat átvilágításokat. A Klebelsberg Központ, a tankerületek, az agrárkamara, a diplomataútlevelek, a magántőkealapok, a kórházi fertőzési adatok és a MÁV működési problémái mind olyan területek, amelyek az elmúlt években komoly vitákat váltottak ki.
A Tisza-kormány láthatóan azt akarja üzenni, hogy nemcsak egy-egy látványos ügyben lép, hanem rendszerszinten próbálja feltárni az előző időszak örökségét. A következő kérdés az lesz, hogy ezekből az átvilágításokból milyen konkrét törvénymódosítások, személyi döntések, intézményi reformok és felelősségre vonások következnek.
A mostani döntések több millió ember életét érinthetik: diákokat, pedagógusokat, betegeket, gazdákat, vasúti utasokat, egészségügyi dolgozókat és azokat is, akik a közpénzek átláthatóbb felhasználását várják.
A tét az átláthatóbb és működőképesebb állam
A kormány döntései alapján egyértelmű: az új kabinet egyszerre akarja feltárni a múlt visszásságait és működőképesebb állami rendszereket építeni. A kórházi fertőzési adatok nyilvánossága, a betegjogok erősítése, az iskolafenntartás felülvizsgálata, a magántőkealapok átláthatóbbá tétele és az agrárkamara átvilágítása mind ugyanabba az irányba mutatnak.
A kérdés az, hogy az ígéretekből milyen gyorsan lesznek kézzelfogható változások. Az emberek nemcsak vizsgálatokat várnak, hanem jobb iskolákat, biztonságosabb kórházakat, átláthatóbb közpénzfelhasználást, működő közlekedést és tisztább felelősségi viszonyokat.
A szerdai kormányszóvivői tájékoztató alapján a kormány több fontos területen elindította a folyamatot. Most az lesz a döntő, hogy a felülvizsgálatok után valóban megszületnek-e azok a döntések, amelyek érezhetően változtatnak az állam működésén. (MTI)
Fotó: Illyés Tibor / MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
