Szijjártó Péter a Telexen: Az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője
Hosszú idő után először adott átfogó, nagyinterjút Szijjártó Péter a választási vereséget követően, és a megszólalás több szempontból is figyelemre méltó. A leköszönő külgazdasági és külügyminiszter a Telexnek beszélt a Fidesz vesztes kampányáról, az orosz kapcsolatokról, a közélet eldurvulásáról, a nemzet fogalmának politikai értelmezéséről, a luxuséletmóddal kapcsolatos kritikákról, valamint saját politikai jövőjéről is. A beszélgetés egyik legerősebb mondata kétségkívül az volt, amikor kijelentette: az Orbán Viktor utáni Fidesznek biztosan nem ő lesz a vezetője. Ennél is fontosabb azonban, hogy az interjú egészéből egy védekező, több ponton magyarázkodó, ugyanakkor a pártelnök személyéhez továbbra is erősen ragaszkodó politikus képe rajzolódik ki. Szijjártó egyszerre próbálta megőrizni a lojalitás látszatát, elhatárolni magát a legsúlyosabb ügyektől, és értelmezni azt a történelmi vereséget, amely a Fideszt hosszú évek után ellenzéki szerepbe taszította.
A vereség utáni első nagy megszólalás
A Telexnek adott interjú azért is kapott különös jelentőséget, mert Szijjártó Péter a választási kudarc után most először vállalt ilyen hosszú, részletes megszólalást. Az interjúból világosan látszott, hogy a Fidesz vezető politikusai még mindig keresik a vereség okait, és próbálják megtalálni azt a nyelvet, amellyel egyszerre szólhatnak saját táborukhoz és a szélesebb közvéleményhez.
Szijjártó már a beszélgetés elején egy erős állítással nyitott, amikor arról beszélt, hogy a választási folyamatba szerinte nagyon durva külföldi beavatkozás történt. Állítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az ukrán kormány, valamint a brüsszeli intézmények is a magyar kormányváltásban voltak érdekeltek. Ezzel tulajdonképpen továbbvitte azt a politikai keretet, amelyet a Fidesz a kampány során is használt: vagyis hogy a magyar belpolitikai küzdelmek mögött jelentős külső erők mozognak.
Ez a gondolat azonban az interjú egészében sem kapott sokkal konkrétabb alátámasztást. Szijjártó inkább politikai benyomásként, mintsem bizonyított tényként beszélt a külső beavatkozásról, ami arra utal, hogy a Fidesz a vereség után sem mondott le teljesen arról a narratíváról, amely a nemzetközi szereplőket teszi felelőssé a hazai politikai fordulatért.
A háborús kampány utóélete
Az interjú egyik központi témája a Fidesz kampánystratégiája volt, különösen az a kommunikáció, amely a Tisza Párt győzelmét a háború veszélyével kapcsolta össze. A Fidesz hónapokon keresztül azt sugallta, hogy ha Magyar Péter kerül hatalomra, az ország belesodródhat a háborúba, vagy legalábbis közvetlenebbül érintheti az orosz–ukrán konfliktus.
Szijjártó Péter a vereség után sem tagadta ezt a kampánylogikát. Azt mondta, nagyon reméli, hogy a magyar fiatalokat továbbra sem viszik az ukrán frontra katonának, és kifejtette, hogy szerinte ez a megközelítés nem elrugaszkodott a valóságtól. Úgy fogalmazott, hogy egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van, ezért nemcsak a saját családja, hanem az egész ország miatt tart attól, hogy a béke nem lesz mindig adottság.
Ez a megszólalás jól mutatja, hogy a Fidesz egyik legerősebb kampánytémáját a választási vereség után sem engedte el. Ugyanakkor a miniszter maga is elismerte, hogy végső soron mindent a választási eredmény minősít. Ez a mondat különösen fontos, mert burkoltan azt is jelenti: ha a Fidesz ennyire erőteljesen épített a háborús félelmekre, és mégis súlyos vereséget szenvedett, akkor a választók jelentős része ezt az üzenetet vagy nem hitte el, vagy nem tartotta döntő szempontnak.
Mit gondol a társadalmi együttműködésről?
Az interjúban Szijjártó Pétert arról is kérdezték, hogy a Fidesz-kormányoknak sikerült-e erősíteniük a társadalmi együttműködést az elmúlt 16 évben. Válaszában azt hangsúlyozta, hogy ő személyesen mindig arra törekedett, hogy az embereket a munkájuk alapján ítélje meg, és hogy a támogatási rendszerekben soha ne legyen szempont, ki melyik párttal szimpatizál.
Példaként említette, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi személyi titkára is dolgozik a külügyminisztériumban, valamint azt is, hogy Balogh Levente több mint 4 milliárd forint támogatást kapott a minisztériumától. Ezekkel az esetekkel azt próbálta érzékeltetni, hogy legalább a saját tárcáján belül nem ideológiai alapon hoztak döntéseket.
A válasz ugyanakkor inkább személyes önjellemzésként hatott, mint átfogó politikai értékelésként. Az elmúlt évek magyar közéletében ugyanis sokan éppen azt kifogásolták, hogy a Fidesz kormányzása alatt a társadalmi együttműködés helyett egyre inkább a politikai táborok közötti szembenállás, a barát–ellenség logika és a lojalitási szempontok erősödtek meg. Szijjártó mindezt határozottan visszautasította, és azt mondta: személyesen mindig arra törekedett, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere valóban együttműködés legyen.
A nemzet fogalmáról és az orbáni politikai nyelvről
Különösen érzékeny része volt az interjúnak az, amikor Orbán Viktor hírhedt „poloskázós” beszéde, illetve a „haza nem lehet ellenzékben” típusú mondatok értelmezése került szóba. Ezek a kijelentések az elmúlt években többször is erős kritikákat váltottak ki, mert sokak szerint azt sugallták, hogy a Fidesz sajátítja ki a nemzet fogalmát, és ellenfeleit valamilyen módon a nemzeten kívül helyezi.
Szijjártó Péter ezzel szemben úgy érvelt, hogy Orbán Viktor csupán egy jelenséget írt le, vagyis azt, hogy külföldi szervezetek jelentős pénzt fektettek a Fidesz-kormány leváltásába, és szerinte léteznek Magyarországon olyan szereplők, akik nem a nemzeti érdekből cselekednek. Ebből azonban szerinte nem következik, hogy bárki, aki nem ért egyet a Fidesszel, ne tartozna a nemzethez.
A „haza nem lehet ellenzékben” mondást is ebben a szellemben magyarázta: szerinte ez azt jelenti, hogy a haza ügye az első, amelyet mindenki szolgálhat, akár kormányzati, akár ellenzéki pozícióból. Ez egy óvatosabb, enyhítő interpretáció, amely láthatóan arra törekedett, hogy visszavegyen a korábbi évek agresszívebb politikai nyelvéből. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Fidesz kommunikációs gyakorlata az elmúlt másfél évtizedben sokszor ennek éppen az ellenkezőjét sugallta.
A gyűlöletkeltés vádjára adott válasz
A Fideszhez közeli médiatér és a kormánypárt kommunikációs gépezete hosszú ideje a közéleti viták egyik legélesebb témája. Az interjúban Szijjártót arról is kérdezték, mit gondol a gyűlöletkeltésről, a fekete kampányokról és a karaktergyilkosságokra épülő politikai működésről.
A leköszönő külügyminiszter igyekezett távolságot tartani ettől a világtól. Azt mondta, egyetlen újságíró munkájáért sem tud felelősséget vállalni, és még azt is hozzátette, hogy nem fogyaszt Fideszhez közeli politikai médiatartalmakat sem, mert az „öli a lelket”. Azt állította, nagykövetségi jelentésekből és a kollégái által készített anyagokból tájékozódik.
Ez a nyilatkozat több szempontból is érdekes. Egyrészt arra utal, hogy Szijjártó igyekszik magát kormányzati szakemberként, és nem a propaganda világának aktív szereplőjeként bemutatni. Másrészt viszont nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a Fidesz politikai rendszerének egyik legfontosabb oszlopa éppen az a médiabirodalom volt, amelynek hatásától most láthatóan igyekezett elhatárolódni.
Arra a felvetésre, hogy Rogán Antal működtette a gyűlöletkeltésre épülő politikai gépezetet, Szijjártó azt mondta: nem úgy ismeri Rogánt, mint aki bárkivel szemben gyűlöletet akar kelteni. Ugyanakkor elismerte, hogy neki is volt olyan érzése az elmúlt 16 évben a fideszes oldalról, hogy „ez a gyűlöletkeltés már sok”. Ez a mondat talán az interjú egyik legőszintébb megjegyzése volt.
A vereség okai és az oligarchák árnyéka
Az interjú egyik legsúlyosabb része az volt, amikor a Fidesz választási vereségének okairól beszélt. Szijjártó Pétert a korrupcióról, Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról, a NER-oligarchák szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekről is kérdezték.
Mészáros Lőrincről azt mondta, 20 éve ismeri, de arról, hogy ő hogyan és mit ért el az életben, magát Mészárost kellene megkérdezni, és nem őt. Kijelentette, hogy semmilyen felelősséget nem tud vállalni ezért, és eszébe sem jutott megkérdezni, hogyan szerezte a mesés vagyonát. Ez az elhatárolódás politikailag érthető, de a választók szemszögéből aligha tűnik meggyőzőnek, hiszen a Fidesz-rendszer egészének megítélése szorosan összefonódott a körülötte megerősödő gazdasági elit látványos gazdagodásával.
Szijjártó ugyanakkor elismerte, hogy a választók nem kizárólag a kormánytagok munkája alapján értékelték a rendszert, hanem azon a prizmán keresztül is, hogy a nem politikai szereplők hogyan használták ki a kormány becsületes munkáját. Azt mondta, személyesen dühíti, hogy a munkájukat olyan emberek magatartása alapján is megítélik, akik nem viselnek politikai felhatalmazást.
Ez lényegében beismerése annak, hogy a Fidesz rendszerének gazdasági holdudvara komoly terhet jelentett a párt számára. Szijjártó azt is elmondta: nem érezte kellően annak a súlyát, ami a választás végeredményét befolyásolta, és külön példaként említette azt, ami a Magyar Nemzeti Bankban történt. Matolcsy Györgyről azt mondta, abból, ahogyan ő megismerte, nem következett volna ez az egész, és fogalma sincs, hogyan juthatott el odáig a történet.
A kegyelmi ügy súlya
Az interjúban a kegyelmi botrány is szóba került, amely az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb politikai ügye volt, és amely jelentősen hozzájárult a Fidesz hitelvesztéséhez. Szijjártó Péter elismerte, hogy ez az ügy is szerepet játszott a választási vereségben.
Úgy fogalmazott: sokan keresték és keresik a válaszokat, de a mai napig nem derült fény a motivációkra. Hozzátette, benne is ott van az elementáris igény arra, hogy kiderüljön, miért született meg a kegyelmi döntés, de ha az érintettek erre nem adnak választ, ő mit tud csinálni. Azt ugyanakkor elmondta, hogy személyesen nem tett külön erőfeszítést azért, hogy kiderüljön, mi áll a kegyelmi ügy hátterében.
Ez a válasz egyszerre hordozza a távolságtartás és a felelősség elhárításának jegyeit. Szijjártó láthatóan érzékeli, hogy a kegyelmi botrány erkölcsi és politikai értelemben is rendkívül súlyos károkat okozott, de arra már nem vállalkozik, hogy belső rendszerkritikát fogalmazzon meg.
Az orosz kapcsolatok védelmében
Szijjártó Péter politikai pályájának egyik legfontosabb és legvitatottabb területe az orosz kapcsolatrendszer volt. Az interjúban ezt a politikát továbbra is következetesen védte. Azt mondta, külügyminiszterként azon dolgozott, hogy a térség országaival olyan kétoldalú kapcsolatokat építsen ki, amelyekből a magyar emberek profitálnak, és ebben Oroszország egy volt a partnerek közül.
Hangsúlyozta, hogy nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytattak, és minden környező országgal baráti viszonyra törekedtek. Szerinte az orosz kapcsolatoknak köszönhetően tudtak olyan energetikai megállapodásokat kötni, amelyek a rezsicsökkentés szempontjából kedvezőek voltak Magyarország számára.
Ez az érvelés a Fidesz külpolitikai önképének lényege: vagyis hogy a kormány nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon épített kapcsolatokat. A kritikusok ugyanakkor régóta azt állítják, hogy a magyar kormány Oroszországhoz való közeledése nem pusztán gazdasági racionalitás kérdése volt, hanem politikai irányválasztás is. Szijjártó ezt a vádat kategorikusan visszautasította.
A Lavrovval folytatott telefonbeszélgetésekről és tárgyalásokról azt mondta, az uniós külügyminiszteri tanácsüléseken mindig tájékoztatta kollégáit arról, miről beszéltek az oroszokkal, és milyen következtetéseket vont le. Kijelentette: soha semmilyen titkos információ átadására nem került sor, és a hazaárulás vádját is méltánytalannak nevezte.
A luxuséletmód és a személyes magyarázkodás
Az interjú egyik legkellemetlenebb része Szijjártó számára valószínűleg az volt, amikor a luxusjachtos ügy került szóba. 2020 nyarán a külügyminisztert Szíjj László köréhez köthető luxusjachton látták, ami akkor komoly botrányt kavart.
Szijjártó most azt mondta, hogy a hajóútra egyik legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg őt és a családját. Tagadta, hogy bármilyen összefüggés lenne a hajó tulajdonosi köre és az általuk elnyert állami támogatások között. Azt is hangsúlyozta, hogy barátja soha nem kért tőle segítséget ahhoz, hogy támogatáshoz jusson.
Saját anyagi helyzetéről azt mondta, nincsenek milliárdjaik a családi kasszában, felesége pedig a vállalkozásaiból származó évi 400–500 milliós nyereséget befekteti. Hozzátette, ő soha nem folyt bele a cég működésébe, a felesége pedig soha nem kért tőle segítséget.
Ezek a mondatok jól mutatják, hogy a Fidesz vezető politikusainak ma már nemcsak a kormányzati döntéseikről, hanem saját életmódjukról és közvetlen környezetük gazdasági helyzetéről is magyarázkodniuk kell. Ez a változás önmagában is sokat elárul a politikai klíma átalakulásáról.
Orbán Viktor nélkül nem képzelhető el a Fidesz
Az interjú végén a Telex Szijjártó jövőjéről és az Orbán utáni Fidesz kérdéséről is kérdezte a leköszönő minisztert. Itt hangzott el a beszélgetés egyik legfontosabb mondata: „Az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője.”
A kijelentés egyszerre jelent személyes visszavonulást és politikai hűségesküt. Szijjártó ugyanis azt is világossá tette, hogy a Fidesz jövője Orbán Viktor nélkül szerinte nem elképzelhető, és nem tartaná jónak, ha a pártelnök lemondana. Vagyis miközben kizárta saját magát az utódlási versenyből, továbbra is Orbán személyét tekinti a párt megtartó erejének.
Ez a gondolat azért rendkívül fontos, mert a választási vereség után sokan éppen azt várnák a Fidesztől, hogy elkezdje újragondolni saját szerkezetét és vezetői modelljét. Szijjártó viszont egyértelművé tette: ebben ő nem kíván változást sürgetni.
Saját jövőjével kapcsolatban azt is elárulta, hogy tavaly egy szűrővizsgálat után olyan diagnózist kapott, amelyet senki sem szívesen hall. Elmondta, hogy már átesett egy beavatkozáson, azóta folyamatos kontroll alatt áll, és további két kisebb beavatkozásra is szükség volt. Ezzel először beszélt nyíltan arról, hogy egészségi állapota is szerepet játszik abban, hogyan mérlegeli a politikai jövőjét.
Egy korszak egyik fontos önvallomása
Szijjártó Péter Telexnek adott interjúja jóval több volt egyszerű sajtóbeszélgetésnél. Inkább tekinthető egy korszak egyik vezető szereplőjének óvatos önvallomásának, amelyben egyszerre jelent meg a lojalitás, az önvédelem, a részleges önkritika és a felelősség elhárítása.
A külügyminiszter nem tagadta a vereség súlyát, elismerte, hogy a kampányt a választási eredmény minősíti, és azt is érzékeltette, hogy bizonyos ügyek – így a kegyelmi botrány, az MNB körüli történések vagy a NER gazdasági szereplőinek viselkedése – komolyan hozzájárulhattak a Fidesz bukásához. Ugyanakkor alapvető politikai kereteit nem adta fel: továbbra is külföldi beavatkozásról, háborús veszélyről és magyarbarát oroszpolitikáról beszélt.
Az interjú legfontosabb tanulsága talán az, hogy a Fidesz még mindig nem jutott el a mélyreható önvizsgálatig. Szijjártó Péter hangja helyenként önkritikusnak tűnt, de nem kérdőjelezte meg a rendszer alapjait, és Orbán Viktor vezető szerepét sem. A legélesebb, legkonkrétabb kijelentése végül mégis a saját jövőjére vonatkozott: ő biztosan nem lesz az Orbán utáni Fidesz vezetője.
Ez a mondat egyszerre zár le és nyit meg valamit. Lezárja annak lehetőségét, hogy Szijjártó Pétert a párt jövőbeli első emberének tekintsék, ugyanakkor megnyitja a kérdést: ha nem ő, akkor ki, és egyáltalán mikor jön el az a pillanat, amikor a Fidesznek valóban szembe kell néznie az Orbán utáni korszakkal. Jelenleg ugyanis az interjú alapján úgy tűnik, hogy a párt még mindig nem a jövő felé néz, hanem a vereség romjai között próbálja megőrizni a múlt politikai nyelvét és vezetői szerkezetét.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
